Nem, ez nem volt helyes.
Armstrong – kiáltott rá az éjszakai kocogóra.– Figyeld, beviszem a férjemet – tette hozzá vigyorogva, és egyik kezét határozottan Aron fenekére tette, miközben a srác már indult is vissza a házba. Tudod – mondta Aron, még mindig kissé ingerülten.
Meg kellett kérdeznie.– Arról, hogy összetörtem a legjobb barátomat?Aron felnevetett."Biztos vagy ebben?"Talán vak volt. Minden olyan káosz volt Aron miatt randevúzni valakivel.
Mi van, ha ő volt az, akit elbaszt a feje?Aron azt mondta, hogy rájött, hogy meleg, mert jobban kedveli Cartert, mint egy barátot. Főleg Aron.
Oké, talán enyhe zümmögést kezdett érezni... Valószínűleg varázsütésre megdőlt a járda, mert egy másodperccel később a srác a földön volt vakolva.– Mr. A mellkasa emelkedett és süllyedt.
Durva keze megragadta Carter jobb mellbimbóját, ingerelte a mellbimbót, könnyedén két ujja közé fogta, és játszott vele. Aron kinyitotta a száját, hogy kommentálja a kérés abszurditását, de bölcs ember volt. Armstrong, jól van?Aron tett egy mozdulatot, hogy a srác felé sétáljon, Carter pedig nyögött.– Nincs szükségem a segítségedre!a férfi a földön küszködött, akár egy óriási teknős.„Ma fiatalok” – motyogta, miközben fokozatosan, nagy nehézségek árán az egyik oldalra ért.– Azt hiszik, azt csinálhatnak, amit akarnak.
Mi a fene.Őszintén szólva most kínosan érezte magát. mert ha ez az őrült testcsere nem tudta volna meggyőzni őt arról, hogy őrült, akkor ez... Oké, szóval Alex holtteste volt. Gyakorlatilag megbánta a bűneit azzal, hogy hagyta, hogy Aron megcsókolja aki Alzheimer-kórban szenved.
Csak ki kell igazítania, ez minden."– Hagyd abba, hogy ilyen ügyet csinálj neki – vágott közbe Carter Aront. A férfi tekintete sem volt jó jel.. Kíváncsi volt rá abban a pillanatban, amikor Aron megemlítette régi szerelmét.És most már csak több kérdése volt.