Felálltam, és a folyosó melletti orvosomhoz sétáltam.– Jó estét, Raylynne.– üdvözölte mosolyogva randevúzni egy férfival. Csak annyit tudtam, hogy zihálok és remegek, ahogy valami kifröccsent belőlem.És tudtam, hogy többet akarok."Nem! Kérlek még többet..." könyörögtem, mielőtt kontrollálni tudtam volna, amit mondok.
Nem tudtam, mit csinál velem. A szobában egy fémasztal állt a szoba közepén, sarkain hevederekkel aki nem kötelezi el magát. A szívem hevesen kezdett dobogni, és kérdő tekintettel néztem az orvosomra. Hirtelen csak az ujjai számítottak a fejemben, ahogy egyre közelebb kerültem... Aztán megpofozta az arcom és bekötötte a szemem. A nyöszörgésem ezúttal hangosabb volt, de végül levettem a ruhámat. Ujja körkörös mozdulatokkal mozgott bennem, mintha valamit keresne, ami nincs ott randevúzó lánnyal akinek van barátja. "Mit érzek?"Tágra nyílt szemekkel ziháltam. Most arra van szükségem, hogy vetkőzzön le, és feküdjön az asztalra. De rosszul érzem magam, amiért ilyen félénk vagyok mellette.